Csuvarszki Nóra

"Amikor gyerekekkel foglalkozunk, legyen kéznél a humorérzékünk, és üljünk le a földre." (Austin O'Malley)

Óvodapedagógusként végeztem az ELTE főiskolai karán, örülök, hogy azt a munkát végezhetem, amiben jól érzem magam. A legfontosabb számomra a gyerekek érzelmi biztonsága, és annak segítése, hogy megtalálják a helyüket a közösségünkben és jól érezzék magukat. Ehhez kell sok-sok szeretet, gondoskodás, játék, önfeledtség, stabilitás és figyelem, hogy az egyéni képességeikhez és fejlődési fázisaikhoz igazodva terelgessük, elfogadjuk, támogassuk őket. Fontosnak tartom, hogy a gyerekek megkapják a kellő szabadságot és pozitív megerősítés a mindennapokban és segítem őket abban, hogy szabadon kifejezhessék érzelmeiket, vágyaikat, szükségleteiket, hogy együtt birkózhassunk meg az élet sárkányaival.

Sokat mesélünk, énekelünk, mondókázunk, bábozunk, játszunk, álmodozunk és nevetünk. Ezek mind a kapcsolódás megteremtésének legnagyszerűbb eszközei, a csoda és képzelet birodalma, ahol a gyerekek igazán önmaguk lehetnek és fejlődhetnek. Pedagógusként hosszútávú célom, hogy a gyerekek, akikkel foglalkozom, egészséges önbecsüléssel rendelkező felnőttekké váljanak majd, akik megtalálják helyüket a világban, és mások világát is elfogadják.

Molnár Anna

Együtt lenni a gyerekekkel őszintén kapcsolódva és olyat adni nekik, amire szükségük van, ami hiánypótló, ami a jövőben is hasznos lesz és amitől boldog emberek lesznek. Ez a célom minden, gyerekekkel együtt töltött percemben. Hiszem, hogy az egészséges, kiegyensúlyozott és gondolkodó emberek képesek egyenrangú, egymásra értőn odafigyelő kapcsolatokat kialakítani és szinergiát teremteni.

Örök diáknak gondolom magam, kiolthatatlan kíváncsisággal, kutató lélekkel és tudományos kidolgozottsággal. Folyamatosan fejlesztem, képzem magam. Molekuláris biológus vagyok és rajongok a klasszikus zenéért. Önkéntesként 2005 óta tervezek és szervezek óvodásoktól kezdve minden korosztálynak szemléletformáló, természetvédelmi és a tudományt népszerűsítő interaktív programokat, készségfejlesztő foglalkozásokat, tréningeket. 2017-ben beválasztottak az „50 tehetséges magyar fiatal” közé.

Zátonyi Pál

Már egy éve a Budapest School Campona csapat tagjaként terelgetem a gyerekeket. Úgy érzem, itt tapasztaltam meg igazán, hogy milyen érzés olyan közegben, közösségben dolgozni, ahol a pedagógusok egymással és a szülőkkel valódi partnerségben, ténylegesen a gyerekek érdekeit szem előtt tartva haladnak előre.

Gyerekkori álmom vált valóra azzal, hogy 20 évvel ezelőtt a műszaki pályát elhagyva beiratkoztam a szarvasi Brunszvik Teréz Pedagógiai Főiskolára, hogy óvóbácsi váljon belőlem. Pályakezdőként abban a szerencsében részesültem, hogy az ország akkoriban egyetlen férfi óvodavezetője mellett tanulhattam meg, hogyan lehet a gyermekeket partnerként kezelve, érdeklődő, egymás iránt nyitott, egészséges lelkületű lurkókat nevelni. Közben a szombathelyi Berzsenyi Dániel főiskolán biológia- környezetvédelem szakos tanárnak tanultam.

A Camponában is az ovis korosztály terelgetése volt a feladatom eredetileg, de egy véletlen fordulat hozta a lehetőséget, hogy az iskolás csapat mindennapjait támogassam. A támogatásból idővel mentorszerep lett, ennél a korosztálynál érzem, hogy a tudásom legjavával tudom segíteni őket. A tanulási folyamatok szervezésénél nagy hangsúlyt fektetek a kisérletekre és a tapasztalati úton történő önvezérelt tanulásra.

Fontosnak tartom a rengeteg mozgást és a természet szeretetét, ezért sokat biciklizünk és túrázunk a gyerekekkel. Igyekszem sokat barkácsolni velük, kézzelfogható projekteket megvalósítani, ahol az ötlettől a megvalósításig minden folyamaton következetesen végighaladunk a csapattal.

Dekmár Gréta

Gyermekként megannyi szakmával kacérkodtam és próbáltam ki magam bennük egy-egy szerepjáték során, de egy hátrányos helyzetű gyermekeknek szóló angliai nyáritáboroztatás alkalmával kristályosodott ki igazán, hogy milyen területen is szeretnék dolgozni. Hazajövetelem és az érettségi letétele után felvételt nyertem az ELTE tanító szakára, amit tavaly nyáron végeztem el. Az egyetemi éveim alatt folyamatosan kerestem a lehetőségeket, hogy bővítsem a tudásomat, így drámapedagógiai, pszichodrámai, mesepedagógiai foglalkozásokon is részt vettem.

Nagyon szeretek érdeklődve kutakodni a különböző tanítási módszerekről. Az egyik ilyen keresgélésem során találtam rá a Budapest School tanuló tanárok csoportjára. A workshop alatt egyre biztosabbá vált számomra, hogy ebben a barátságos, elfogadó és kiegyensúlyozott környezetben szeretnék dolgozni, ahol megtalálható a harmónia a gyermekek, szülők és tanárok között és ahol egymásért teszünk, egymást egészítjük ki. Boldoggá tesz, hogy már egy éve a részese lehetek ennek a fantasztikus csapatnak, ahol olyasmivel foglalkozhatok, ami igazán motivál. Szenvedélyeim közé tartozik a zenehallgatás, táncolás, dalolászás, a színházi világ megkedveltetése, vizuális kultúra megszerettetése, barangolások szervezése, amiket igyekszem belecsempészni a csoportom mindennapjaiba is. Idén nyáron részese lehettem egy 7-17 éves gyermekeknek tartott háromhetes fantáziatábornak, ahol rengeteg új élménnyel és tapasztalattal lettem gazdagabb. Izgatottan várom, hogy megoszthassam veletek ezeket!

Hermán Dóra

Sokan kérdezitek tőlem, hogy mégis hogyan jutott eszembe az „iskolaalapítás”?

A válasz adja magát: ahogy, gondolom, sokan közületek, úgy én is álmodtam a két gyerkőcömnek egy olyan helyet, ahol saját érdeklődésük, vágyaik mentén tanulhatnak és teljesedhetnek ki szuper társak és odafigyelő, inspiráló kísérők mellett.

Rátaláltunk egymásra a Budapest Schoollal, és lám, mi lett belőle: 2019 szeptembertől már több mint 50 család és 12 tanár dolgozik közösen a BPS Campona mikroiskolájában azon, hogy a gyerekeink most is, és felnőve is boldogok legyenek.

„Előző életemben" angoltanár, HR-es és szervezetfejlesztési vezető voltam- és bár imádtam mindegyik munkakörömet, egyik sem motivált és inspirált annyira, mint ez a sulis kaland. Ha a gyerekek jóllétéről, a tanulási lehetőségeikről, környezetükről van szó, az energiatartalékom végtelen.

Társam pedig az életben és az iskolaépítésben is férjem, Kállai Balázs, aki nélkül – hogy is szokták mondani? – ez az egész nem jöhetett volna létre. :)

Fülöp Krisztina

„Egy gyermek élete olyan, mint egy papírlap, melyen minden arra járó nyomot hagy.” (kínai közmondás)

A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán szereztem első diplomámat, angol műveltségi területen. Már ott megismerkedtem az alternatív pedagógiával.

22 évig a közoktatásban tanítottam ÉKP-s ( Zsolnai József nevével jegyzett Értékközvetítő- és Képességfejlesztő Program) osztályokban.

Gyermekeim is ilyen módszerrel tanultak. Hiszem, hogy a gyermekeknek lehetőséget kell biztosítani, hogy minél több területen kipróbálhassák magukat, érdeklődésük kialakulhasson. Ezt segítik elő az alternatív pedagógiák.

Egy interjúban hallottam először a Budapest Schoolról, nagyon megtetszett az, amit képvisel. 2020. áprilisa óta vagyok a BPS Campona tagja. Alsós matematika, nyelvtan, mentortanár vagyok, ahol teljes mértékben tudom kamatoztatni húsz éves tapasztalom.

Számomra fontos, hogy a tanításba bele tudjam csempészni a játékot, a jókedvet, a vidámságot.

Szabó Enikő Csenge

Hosszú út vezetett a Budapet School Campona kapujáig. Egyetemi tanulmányaimat jogi területen kezdtem, majd kommunikáció szakon fejeztem be. Jelenleg művészetterapeuta képzés utolsó éves hallgatója vagyok. Kerestem, kutattam hol érzem, hogy otthon vagyok, hol találok egy támogató és megújulásra törekvő közeget.

2018 óta két időszámítás létezik az életemben. El Camino előtt és Camino után. Megéreztem, megértettem, hogy tovább kell mennem és a belső hívásra hallgatnom. Összeállt a kép: a Csillaghegyi Szamóca Gyermekházban töltött gyakorlat, az évek óta tartó kézműves foglalkozások vezetése, a táboroztatások. Minden darabka a helyére került és megérkeztem a gyerekek csodálatos világába a BPS Camponába.

A művészeti ágakon keresztül a világ és önmagunk megismerésének lehetőségét szeretném a foglalkozásaimon keresztül átadni.

Bagó Sarolta

A tanári pályára az irodalom és az emberek, a pszichológia iránti érdeklődés vitt, mikor gimnázium végén a közös metszetet kerestem. Egy németországi, eldugott kis farm kvázi magántanáraként jöttem rá újra, hogy nagyon sok más terület is érdekel: legnagyobb meglepetésemre még a kémia is. Miközben személyre szabott, speciális órákat terveztem a rám bízott két diáknak, magam is folyamatosan tanultam velük. Együtt alakítottuk a foglalkozásokat és fedeztünk fel új területeket, a festéstől az egyszerű természettudományos kísérletekig.

Ehhez a szemlélethez szeretnék visszatérni egy londoni kitérő után. Ez az angliai időszak még világosabbá tette, hogy a diákokkal való személyes, partneri kapcsolat és a kreatív, szabad tér alapvető szükségletek számomra. Csak így tudok önazonos maradni, adni és kapni a tanítás, közös tanulás során. Mentorként és szaktanárként is arra törekszem, hogy ilyen tanulási környezetet alakítsunk ki. Hiszem, hogy így a gyerekek az közelebb kerülnek önmagukhoz, egymáshoz és az őket körülvevő világhoz – és közben jól érzik magukat. 😊

Ormai Tímea

Kacskaringós út vezetett odáig, hogy a Budapest School tanári csapatának tagja lettem. A pszichológia és az oktatás mindig is közel álltak hozzám, így felsőfokú tanulmányaimat először a felnőttképzés, majd a HR területén végeztem. Ezzel párhuzamosan vállaltam gyermekfelügyeletet, ami aztán sokkal többnek bizonyult egyszerű diákmunkánál: ráébresztett arra, mennyi mindent tudok adni a gyerekeknek úgy, hogy közben én is töltődöm általuk. Végül néhány év felnőtteket célzó digitális tananyagfejlesztés után fogalmazódott meg bennem az igény a váltásra, arra, hogy azzal foglalkozzak, ami inspirál - gyerekekkel. Az új céljaimhoz persze először tanulnom kellett, ennek helyszínéül pedig az USA-t választottam. Most pedig kész vagyok arra, hogy a gyerekekkel együtt tanuljak, fejlődjek, és szerezzek minél értékesebb tapasztalatokat, mert hiszem, hogy ez a partnerség a növekedés mozgatórugója.

Fecske Dóra

Hiába felnőttem már, de néha úgy érzem, hogy egy részem még gyerek maradt. Talán ezért is értem meg a szót könnyen a gyerekekkel, és találjuk meg hamar a közös hangot.

Óvodapedagógusként végeztem és jelenleg síoktatóként dolgozom. Kiskoromtól fogva a sport fontos szerepet játszott az életemben, és ezeknek a szeretetét fontosnak tartom tovább adni másoknak is. Szeretném, ha minél több sportot megismernének, kipróbálnának és megszeretnének a gyerekek.

Később saját vállalkozásba is kezdtem és kreatív kézműves foglalkozásokat tartottam gyerekeknek. Az alkotás egy csodálatos dolog és ha ezt mi magunk tesszük, annál inkább. Arra törekszem, hogy minél több anyagot, eszközt meg tudjanak ismerni a gyerekek, és ezek segítségével bármit képesek legyenek megalkotni.

Fontosnak tartom, hogy felismerjük magunkban azt, amiben jók vagyunk. Szeretném, ha a gyerekek a velem töltött időben azokból, amit látnak és tanulnak, el tudnák sajátítani azt, ami örömet okoz számukra, és fel tudják használni az életük során.

Kiss Júlia

Eredetileg tanítóként végeztem, majd a további diplomáim kapcsán távol az iskolarendszertől találtam meg a számításom. Az elmúlt 2 évtizedben több profitorientált cégnél szereztem hasznos tapasztalatokat, beosztásomtól függetlenül mindig a képzés és a szervezés közelében tevékenykedtem, az olyan kérdések hajtottak mindig is, mint “hogyan oldjuk meg” vagy “hogyan lehetne jobban csinálni”. Saját gyermekem kapcsán fordultam újra az oktatás felé, olyan óvodát, majd pedig iskolát kerestem, ahol szakmai és szülői szemmel is jó helyen tudhatom a kisfiam. Ezt végül a Budapest School Camponánál találtam meg. Szülőként a nyitás óta, kollégaként 2019 év végétől segítem a tanárcsapat munkáját, az iskola működését. Feladatom ezúttal hivatalosan is a szervezés, fejlesztés, a szebben-jobbon munkálkodás, a jó(l)lét megteremtése és fenntartása.

Konyor Sylvia

Az, hogy a gyermekekkel való foglalkozás az én utam, talán akkor vált számomra világossá, amikor résztvettem szobafőnökként a híres “szendrői gyereknyaraltatásban” és megismertem Leveleki Esztert, aki 40 évig vezette Bánkon a saját nyaraltatásait, a Pipeclandot. Az ő személye, a nyaraltatásban szerzett tapasztalataim és annak öröme vitt az óvodai pálya felé. 1985-ben végeztem a Budapesti Tanítóképzőben óvónőként.

A MAFILM óvodájában dolgoztam a rendszerváltásik, ami az akkori időkben teljes szakmai szabadságot jelentett. Innen az akkor alakuló Lauderbe kerültem, ahol a legfontosabb érték számunkra akkor a családokkal való közös nevelés volt.. Igyekeztünk úgy rengeteg közös élményt szerezni, hogy mindeközben a magunk által megalkotott keretek között mozogjunk. A célunk az volt, hogy egymáshoz szorosan kapcsolódó emberek, családok fejlődő közössége legyünk. 24 év után újabb kihívások vártak rám, továbbléptem és jó néhány óvodát megismertem.

Most itt vagyok és nagy örömmel várom az új kezdetet. Amit igazán szeretek: a legkülönfélébb zenék, könyvek, színház és mozi, kirándulás és az utazás bármely formája, valamint barátkozni új emberekkel. Érdekel az autizmus és a tehetséggondozás, tanultam Waldorfot, Montessorit és mindenféle egyéb módszert is. Örök kíváncsiként nézek továbbra is a VILÁGRA és benne a gyerekekre. Ami számomra nagyon fontos: hogy legyen minden nap szeretet és sikerélmény.

Reyes Alex

My name is Alex, I was born in Mexico but I have lived in the US where I learned to speak English. I have been living in Hungary for four years and I love my life here! I have been working as an English teacher since I have been here, and it has taught me and given me so much. The principles I live by, both professionally and personally, are to embrace and enhance curiosity and the willingness to understand, as opposed to judge; to be present and adapt to whatever the moment requires; and to take tasks lightheartedly and not too seriously.

At Budapest School I have had the opportunity to learn from the children and my colleagues how to be more present, adaptive and creative. I have learned a lot about the technicalities of teaching, while maintaining a space for innovation and improvement. I am grateful to be a part of this institution and I know we will all continue learning and creating a space for the children to develop their unique talents and personalities freely.

Laski Linda

Ki vagyok én?

Szívvel-lélekkel pedagógus. Az elmúlt három évben egy alternatív általános iskolában dolgoztam Németországban. Itt ismertem meg a vegyes korcsoportú és a projekt alapú oktatást. Nagyon megszerettem a munkámat és tudtam, ha hazaköltözünk, szeretném ott folytatni, ahol Herdeckében abbahagytam. Nagyon örülök, hogy a Budapest Schoolnál erre lehetőség nyílt.

Környezetmérnök és mérnöktanár. A diplomámat a Budapest Műszaki Egyetemen szereztem.

Lelkes támogatója a környezeti nevelésnek: a német lakhelyemen önkéntesként rendszeresen erdő- és környezetpedagógiai foglalkozásokat tartottam ovisoknak és kisiskolásoknak. Hulladékból játékokat készítettünk, elmerültünk a hulladék újrahasznosítás rejtélyeiben, természetes alapanyagokkal színeztünk, környezetbarát energiaforrásokkal ismerkedtünk, kísérleteztünk és együtt rácsodálkoztunk a világ dolgaira.

Egy hatéves kisfiú édesanyja. A fiamnak köszönhetem, hogy az elmúlt években az elektromosság szakterületén jelentősen bővítettem az ismereteimet. Megtanultam áramköröket építeni, kábelekkel kísérletezni, barkácsolni.

Oberczián Kinga

Az életem csupa keresés és találás. Színészpalántaként kezdtem, aztán kortárstánccal és fizikai színházzal foglalkoztam, közben elvégeztem egy magyar bölcsész szakot. Még a színházban kezdtem el gyerekekkel és drámapedagógiával foglalkozni, ami mára teljesen kiteszi a szakmai életemet. A másokkal való kapcsolódás, játék és közös tanulás öröme felülírta bennem azt a vágyat, hogy előadó legyek.

Nagyon fontos számomra a közösség, az egymásra és önmagunkra való odafigyelés, a kreatív alkotás, és a tapasztalatszerzés útján történő tanulás. Hiszem, hogy akkor tudunk valamit a legjobban elsajátítani, ha részt veszünk benne, átéljük, „közünk lesz hozzá". Ez inspirálta az élménypedagógiai programomat is, a Rendhagyó Irodalomórát, ahol kötelező olvasmányokat dolgozunk fel a diákokkal a drámapedagógia eszközeivel; és ez hozott a Budapest Schoolba is, ahol tere van a közös felfedezésnek. Hiszen tanulni öröm.