Célunk, hogy a gyerekeink boldog, egészséges felnőttekké váljanak, akik hozzájárulnak környezetük jóllétéhez, ehhez pedig hozzájárul az aktív pihenés is.
A napi 1 órát aktívan játszó gyerekek jobban tudtak kreatívan gondolkodni, és később több feladatot végezni. Az aktív pihentető szüneteknek terápiás hatása van. A játék definíciója nehezen megfogható, sokan a kisgyerekekhez közik, miközben játék a kamaszok, sőt még a felnőttek sajátja is. A játék olyan tevékenység, amely belsőleg motivált, aktív elköteleződéssel jár, és örömteli felfedezést eredményez. Önkéntes, és gyakran nincsenek külső céljai; szórakoztató és gyakran spontán. Aktív részvételt vár el, és a játékosok szenvedélyesen elmerülnek benne. A játék gyakran képzeletbeli privát valóságot hoz létre.
És a játék közvetve fejlesz is. Fejleszti a végrehajtói működési készségeket, és hozzájárul az iskolai felkészültséghez (az unatkozó gyerekek nem tanulnak jól).
Az iskolai fáradtság összetett dolog. Nemcsak a tanulás és a házi feladatok miatt fáradtak a gyerekek, hanem maga az iskolai lét is kimerítő tud lenni egy gyereknek. A folyamatos teljesítés, szervezés, feladatok elvégzése kifárasztják a gyerekeket. Mi is ismerjük az érzést, hogy ahogy írtuk az Áció, Káció szavakat a táblára már csak arra vágytunk, hogy legyen egy időszak amikor nem kell reggel időben kelni, iskolába rohanni, feladatot végezni, edzésre sietni, a gyerekeink sincsenek ezzel másképp. Éppen ezért fontos, hogy a tanév vége után jöjjön egy kis szünet, egy kis pihenés. Egy időszak, amikor a gyerekek szabadon játszhatnak, aktívan kikapcsolódhatnak.
“Őrület, hogy a gyerek minden percét be kell osztani. Edzés, úszás, tánc, angol, mulatság, ezeken majd lefoglalkoztatják azt az idegesítő gyereket. Ahelyett, hogy hagynák otthon bambulni, merengeni, magában eljátszani, a kádban, vagy inkább az udvaron egyik kisvödörből a másikba önteni a vizet. Nincs sarazás, nincs homokozás. Játszóház van. Marhaság. Kevés elemű, egyszerű élet kell a gyereknek, attól nyugszik meg.” Vekerdy Tamás
A túl sok program és utazás lelkileg is megterhelő lehet a gyerekek számára. Fontos, hogy ne zsúfoljuk túl a nyarat, hagyjunk időt a pihenésre, otthoni semmittevésre is. Az otthoni lét biztonsága és nyugalma ugyanolyan fontos része a nyári pihenésnek, mint a nyaralás.
Azoknál a gyerekeknél, ahol az átállás több időt igényel, vagy tudjuk, hogy vissza kell szoknia az “iskolás üzemmódba” érdemes a nyári szünet végén az utolsó két hetet már az iskolai előkészületekre szánni. Pl. a nehezen kelő gyerek segít, ha nem szeptember 1-én próbál először 7-kor felkelni a korábbi 10-es kelések helyett. Ahogy azok a gyerekek, akiknek több időt igényel összeszervezni magukat nagy segítség, ha már az iskolakezdés előtt kialakítják, akár segítségel a rendszereiket, hogy ezzel is megkönnyítsék a reggeli készülődéseket.
A nyári szünet az aktív pihenésé, de tévedés azt hinni, hogy ebbe az időszakba a feladatok, kötelességek ne férhetnének bele. A nyáron is fontos, hogy a gyerekek kivegyék a részüket a közös családi dolgokból, pl. ha részesei a házimunkának, akkor az folytatódjon nyáron is, ahogy egy-egy iskolai feladat, vagy a nyárra feladott könyvek olvasása olyan tervezhető időzíthető feladatok, amik az aktív pihenést nem gátolják.
Emlékezzünk, hogy a nyári szünet célja nem az állandó foglalkoztatás, hanem a pihenés és a közös élmények gyűjtése. Az együtt töltött idő minősége sokkal fontosabb, mint a programok mennyisége.