Gál Nelli és Hegyi Kitti mentortanárok írása

Olvasási idő: 3 perc

Úgy éreztük, ehhez a döntéshez segítségre van szükség. Ezért kidolgoztunk egy objektív, sokszempontú értékelő rendszert, azaz a korcsoportváltó rubrikot, amit idén már sikerrel használtunk a BPS Brezno iskolában.

TANULÁSI UTAK

Nálunk, a BPS-ben az évfolyam jelzésértékű dolog: egyéni tanulási utak vannak, amelyet a gyerek, a szülő és a mentor közösen jelölnek ki. Így aztán előfordulhat, hogy egy gyerek magyarból negyedikes, matekból hetedikes szinten van.

Évfolyamok helyett alsó és felső korcsoportban gondolkodunk: az alsós korcsoportban tanulni tanulunk, szociális készégeket, önismeretet fejlesztünk, megtanuljuk a közösségben működést, a felsőben pedig erre építkezünk.

Fontos, hogy visszajelzést adjunk arról, érdemes-e megkezdeni a felső korcsoportba járást, vagy jobban szolgálná a gyerek fejlődését, ha még az alsó korcsoportban maradna.

IRÁNY A FELSŐ?

Korcsoportváltáskor nemcsak az fontos, hogy az alap írás, olvasás és matematika készségek fejlettek-e, hanem például a tanulás vagy a közösséghez való kapcsolódás képessége. A gyerekek esetleg tartanak az új környezettől, ragaszkodnak a tanáraikhoz vagy még nem igényelnek új élményeket. Mások viszont kíváncsi izgalommal várják az új helyet. Tanárként összbenyomásaink vannak a gyerekekről, esetleg úgy látjuk, valaki elég érett ahhoz, hogy idősebb gyerekekhez kapcsolódjon, de van olyan is, aki kisebbekkel érezné jobban magát. Ezeket a benyomásokat szerettük volna rendszerezni objektív keretrendszer alapján, amely abban segít, hogy a gyereknek és szülőnek pontos visszajelzést adjunk az elért eredményekről és arról, melyek a fejlesztendő területek.

Mivel mindketten gyógypedagógusok vagyunk illetve annak tanulunk, a rubrik megalkotásához általános, de szerteágazó képességprofilt vettünk alapul a gyógypedaógiai területéről, és egy brainstorming keretében a tanárokkal átbeszéltük, hogy mi az, ami segíti a gyerekek tanulását. Hiszen a tanulás akkor lesz sikeres és hatékony, ha a visszajelzés minél konkrétabb, és nem minősít, mint az osztályzatok, hanem a fejlődésben segít.

Az értékelési rendszer az alap írás, olvasás és matematika készségeken túl visszajelzést ad az önismeret, tanulási és szociális képesség, viselkedéskultúra, érzelmek kezelése és a kommunikáció területéről is, hiszen ezek mind szükségesek a korcsoportváltáshoz: fontos az önirányított és motivált tanulás képessége, a felelősségvállalás,hogy a döntéshozatalban otthon legyen, legyen rugalmas a tanulási helyzetekhez és társaihoz, önállóan tudjon célt meghatározni, meg tudja mondani, mi az, ami érdekli, együttműködő készsége megfelelő szintű legyen, a szociális közegbe jól tudjon illeszkedni, és hogy terhelhető legyen.

A rendszer megalkotásakor az egyéni fejlődési tervekből indultunk ki. Nálunk minden gyerek kap ilyet, hiszen nem csak az írás, olvasás és számolás elsajátításához szükséges képességek vannak benne, de a tanulási stílusukat is megnézzük, a motivációjukat, milyen jellegű modulokat szeretnek, teljesítenek könnyen, mik a nehézségeik.

OBJEKTÍV, GYORS, SZEMÉLYES

A rubrikot a mentortanár tölti ki a szaktanárral egyeztetve, 54 szempont alapján. Bár első látásra bonyolultnak tűnhet, a kezelése valójában nagyon egyszerű: egy négyfokozatú skálán értékeljük, hogy a gyerek mennyire sajátított el egy készséget – például hogy milyen a helyesírása, önállóan old-e meg feladatokat vagy hogy ismeri-e az erősségeit.

Például a helyesírást négyfokú skálán értékeljük:

Ám a felső korcsoporthoz nem csak az írás, olvasás és számolás képessége fontos, hanem sok egyéb mellett például az önismeret is, saját erősségeink ismerete. Ezt így értékeljük:

Annak eldöntésére, hogy érdemes-e korcsoportot váltani, határszámot használunk – ha túlnyomó részben vannak a már elsajátított készségek, javasoljuk a korcsoport-váltást. Az életkor alapján pedig egyéni elbírálás működik.

A rubrikot személyes beszélgetéseken nézzük meg a szülőkkel és gyerekekkel együtt. Idén minden harmadikos és negyedikes tanuló számára kitöltöttük, ami abban segített, hogy közösen fogalmazhassunk meg célokat. A rubriknak köszönhetően a szülők jobban átlátják, melyek a fejlesztendő területek, a gyerekek pedig visszajelzést kapnak arról, hogy elérték-e a trimeszter elején megfogalmazott célokat.

Az a tervünk, hogy a korcsoportváltó rubrik beépüljön a BPS modellbe, így minden iskolában alkalmazhatjuk, és hasznos visszajelzést ad a gyerekek és a szülők részére arról, hogy eljött-e a korcsoportváltás ideje. Töltsd le te is a rubrikot és használd! Korcsoportváltó rubrik