Ahogy sok más iskolai ügyben, a közös tananyagfejlesztésben (curriculum projekt) is azt keressük, hogy mi lehet a BPS válasza arra az örökérvényű kérdéscsokorra, hogy mit, mikor és hogyan kellene, hogy tanuljanak a gyerekek?
Azt biztosan tudjuk, hogy nem egy ötezer oldalas halott szöveget szeretnénk valahol egy elfeledett dokumentumtárban, hanem egy velünk élő alapanyagot, amit a tanárok eszközként használnak, ami hatással van arra, hogy mi történik a gyerekekkel az iskolában, és aminek tartalmában is sok köze van az élethez.
Az elmúlt hónapokban több ezer megvalósult modult kutattunk, kategorizáltunk kerestük a mintázatokat, összeszedtük és szintetizáltuk az iskolák már meglévő jó gyakorlatait, majd létrehoztunk egy saját curriculum struktúrát — azt a keretet, amit tartalommal, módszertani eszközökkel, konkrét modultervekkel tölthetünk meg, hogy a végén megkapjuk az adott fejlesztési terület vagy tantárgy BPS-es tananyagát.
Ebben a struktúrában elkezdtük kidolgozni konkrét részeket, hogy a következő tanévben már legyen olyan kidolgozott tananyagunk, amit a tanárok használni tudnak a modultervezéshez, hogy a most íródó fejezetek szeptembertől tanulási élményekké transzformálódjanak a gyerekek számára, és mindenki megtapasztalja, hogyan gazdagodnak új foglalkozásokkal, témákkal az iskolák.
Az új foglalkozások, amiket minden iskolában bevezetünk szeptember 24-től:
Miért pont ezeken a területeken dolgozunk most?
Olyan területeket kerestünk, amik a BPS küldetése szempontjából kiemelt helyen szerepelnek, és a tanárok számára nem létezik könnyen hozzáférhető, vagy BPS-es viszonyokra könnyen adaptálható kidolgozott curriculum róluk.