Blog
Benne vagy egy pár perces kísérletben? Igen? Szerezz egy tollat és egy darab papírt, majd állíts be három percet egy időzítőn. Most kezdd el a nem domináns kezeddel leírni a teljes neved újra és újra – amíg nem csipog az időzítőd (tehát ha jobbkezes vagy, akkor bal kézzel, ha balkezes, akkor jobbal).
Hogy ment? Nyilván lassabban és ügyetlenebbül írtál így. Na de fel tudod idézni, hogy mi járt közben a fejedben? Milyen mondatok forogtak benned?
"Hát, ez nehezebb, mint gondoltam. / Hú, de ronda, amit csinálok! / Jesszusom, de béna vagyok ebben. / Én nem tudok írni a másik kezemmel. / Ez a toll nem alkalmas erre, inkább feladom. / Egyébként is hülyeség ez a feladat, semmi értelme."
Ez a gyakorlat arra világít rá, hogy még egy banális feladat is képes felébreszteni bennünk az elégedetlenkedő, korlátozó, saját képességeinkben elbizonytalanító belső hangot. A hangot, amely védeni akar minket a csalódástól, és megnehezíti, hogy kilépjünk a komfortzónánkból. Pedig az igazi tanulás a komfortzónán kívül kezdődik.
Ha elhisszük a belső hangnak, hogy ez nekünk nem megy, és nem vagyunk rá képesek, akkor benne ragadunk a rögzült szemléletben (fixed mindset), és nem tudunk fejlődni. Képzeld el, mi lenne, ha a gyerekeink megtanulnának bánni ezzel a belső hanggal: ha nem mondanának nemet egy feladatra, hanem próbálkoznának, ha kibírnák a frusztrációt, amikor valami nem megy, és képesek lennének kitartóan próbálkozni egy kihívással!
A Growth Mindsettel rendelkező gyerekek
Decemberben már készen álltunk a saját fejlesztésű fejlődésfókuszú curriculumunk kipróbálására, így a második trimeszterben több iskolában is elindult a megvalósítás: Zuglóban, Kassákban, Budaörsön, Érden, a Rómaiban és a P10-ben is témával foglalkozó modulok kezdődtek. A bevezetési fázisban a P10, a Budapest School 13. kerületi felsős tanulóközösségének munkáját követtük végig.
Januárban minden P10-es gyereknek volt Growth Mindset – vagy ahogyan ők elnevezték: Agyológia – modulja. Ez egy öthetes, összesen tíz foglalkozásból álló kurzus volt, amelyben a gyerekek a tanulással és teljesítménnyel összefüggő fogalmakról tanultak, például: neuroplaszticitás, mindset, komfortzóna és tanulási zóna különbsége, valamint a nature versus nurture vita (mennyiben determinálják eredményeinket a velünk született képességeink és a későbbi tanulás, nevelés).
A foglalkozások során interaktív feladatokon, beszélgetéseken és játékokon keresztül ismerkedtek meg a Growth Mindset alapjaival. Például: – Önismereti játékokkal fedezték fel, hogyan hatnak gondolataik a teljesítményükre. – Szituációs gyakorlatokon keresztül megtapasztalták, hogyan működik a rögzült és a fejlődési szemlélet. – Kihívásokkal teli feladatokon keresztül belátták, hogy a fejlődés mindig erőfeszítéssel jár. – Viták során elemezték, hogy a siker inkább veleszületett tehetségen vagy a befektetett munkán múlik-e.
Ezek a foglalkozások bővítették a gyerekek fogalomkészletét a saját tanulásukról, és különböző feladathelyzetekben élhették át a fejlődésfókuszú és rögzült szemléletmódok közötti váltás jelentőségét. Egy-egy kihívás például az volt, hogy írjanak a másik kezükkel, vagy adjanak és fogadjanak visszajelzést egy sikertelen tudáspróbáról.
A foglalkozások végén 19 gyerek adott visszajelzést, közülük 17-en mondták, hogy szeretnének még ilyen modulokat, mert: – „Sokat tanít.” – „Jó, ha tanulsz magadról is.” – „Nagyon sokat segít sportban, iskolában, de bármiben, amiben úgy érzed, nincs önbizalmad!”
A foglalkozások észrevehető hatással voltak a gyerekekre. Kialakult egy közös nyelv és fogalomkészlet, amelyet a gyerekek elkezdtek alkalmazni más tantárgyi órákon is. Különösen élvezték, hogy a tanulás tudományáról tanulhattak – ki gondolta volna, hogy kamaszok ennyire motiváltak lesznek a neuroplaszticitásról való tanulásra? A tanultak nyomot hagytak az ismereteiken és gondolkodásukon, amit egyes gyerekek saját készítésű videókkal demonstráltak: „magyarázd el a nagyinak” stílusban adták át megszerzett tudásukat.
Szabó-Somody Vera a Budapest School P10 tanulója, ezen a videón keresztül mutatja mindazt amit a growth mindset szemléletről tanult.
A tanárok is pozitívan értékelték a kísérletet. Fejes-Martinez Krisztina (Hősök Tere program, Growth Mindset program vezetője) így foglalta össze tapasztalatait:
„Az állami iskolákhoz képest sok olyan dologra tudtam építeni, ami máshol nem természetes. Például az, hogy a gyerekek bátran megosztják gondolataikat, beszélnek az érzéseikről. Hetedikesekkel dolgoztunk, és lenyűgöző volt látni, milyen kíváncsian fogadták a mindsetről és a neuroplaszticitásról szóló információkat.”
A BPS Growth Mindset tanterve olyan kezdeményezésekhez csatlakozik, mint a felsősöknek szóló Brainology vagy a Big Life Journal. Egy 12 évfolyamon át tartó, iskolai környezetre adaptált tanulási folyamatot hoztunk létre, amelynek középpontjában a tanulás tanulása és a fejlődésfókuszú szemlélet fejlesztése áll. Az életen át tartó tanulás eszméje közhely, de a 12 iskolai év valódi tétje, hogy a gyerekek képesek lesznek-e saját tanulásuk legavatottabb szakértőivé válni.