El lehet indítani 30 millióból is egy iskolát, vagy 3 milliárdot kell rá költeni? Újra lehet-e gondolni az oktatást egy innovatív módszerrel egy 20 fős csoportban, vagy 200 gyerek alatt ne is gondolkodjunk ebben?
Minden iskolába kell egy portás. Hiszen általában 400-700 gyerek tanul egy hatalmas épületben, sok osztállyal, sok tanárral, az emberek pedig már nem is ismerik egymást. A tanári karban 40-70 tanár dolgozik. Az egy gyereket tanító tanárok ritkán tudnak egymással beszélni. Az épületet megépíteni több milliárd forint, csak a wifi kiépítése százmilliókba kerül. A 40 osztály órarendjét összeegyeztetni annyira bonyolult, hogy külön szoftvert kell rá alkalmazni.
De mi lenne, ha építenénk egy iskolát, amibe egy vagy két osztálynyi gyerek jár csak? A szülők ismernék egymást névről, a tanárok egy csapatban tudnának dolgozni. Szerte a világban nő az ilyen, úgynevezett mikroiskolák száma. Olcsóbb és gyorsabb a beindításuk, és könnyebben kapcsolhatók a közösség igényeihez. A 2010-es években először Nagy-Britanniában indult el, később az USA-ban vált mozgalommá az alacsony költségvetésű mikroiskolák elindítása, majd fokozatosan kezdtek terjedni szerte a világban. A mozgalom hamarosan összekapcsolódott az aktív, alkotó tevékenységet és a felfedeztető oktatást a hagyományos előadói típusú tanítással szembehelyező gyakorlattal.
A mikroiskolákat az otthontanulás közösségi alternatívájaként is emlegetik a világban. Az otthontanulás elterjedése országonként változó, de mindenhol növekszik a számuk. Az USA-ban például jelenleg körülbelül a gyerekek 4%, azaz 2 millió gyerek tanul iskolán kivül. Ott eleinte főleg a vallásos közösségek, vagy a speciális alternatív oktatásra vágyó családok döntöttek az otthontanulás mellett, ma már egyre nő az igény arra, hogy a közoktatás helyett új utakat találjanak.
Magyarországon különböző becslések vannak az otthontanulók számára, de valószínűleg 10 ezer és 40 ezer (2-5%) közé esik azon családok száma, akik a hagyományos iskolai kereteken kívül keresik a gyerekek tanulását. Már 2014-ben arról írt a HVG, hogy az otthontanulók száma növekszik, egyre több az útkereső.
Az otthontanulásnak több hátránya van. Szülői szempontból a legfontosabb, hogy nagyon sok időt és energiát kell a szülőknek a gyerek tanulásának megszervezésébe fektetni, főleg 12 év alatt, amikor még nem közlekednek egyedül a gyerekek. Innen jöhetett az igény az iskolán kívüli tanulók közösségbe szervezésére.
New York városában a fokozódó igényre egy brooklyni start-up cég reagált elsőként. A Cottage Class a hagyományos közösségi tanulást ötvözi a klubélménnyel egy Airbnb-hez hasonló modell létrehozásával. Alapítója, Manisha Snoyer szerint a gyereküknek tanárt kereső szülők és a tanítani vágyó tanárok összekapcsolásával egy űrt töltöttek ki. Alapításuk után egy évvel a New York-i helyszín mellett már Washington DC-ben is megkezdték a tevékenységüket.
A platformon keresztül a tanárok létrehozhatják a saját óráikat, melyek közül a szülők kedvükre válogathatnak. Ma már több mint négyszázan használják a platformot rendszeresen, a számuk pedig folyamatosan nő.
A CottageClass 240 ezer dollárnyi befektetői pénzt gyűjtött össze, és jelenleg a TechStars startup inkubátor program keretében fejlődnek. New Yorkban az elmúlt évben megduplázódott a magántanulók száma. A CottageClass célja az otthontanuló gyerekek szüleinek segítése abban, hogy a tananyag átadásának jó részét az általuk közvetített tanárokra delegálják. A kisebb, könnyebben kezelhető csoportokban hatékonyabban tudnak haladni, így több idő maradhat a közösségi együttlétre is.
Snoyer ötlete tanári munkája végzése közben pattant ki a fejéből. „Tanárként az örökös fegyelmezés volt mindig a legfrusztrálóbb az iskolában” – emelte ki. „Nagyon sokan küzdenek mindenütt viselkedési zavarokkal, és a nagy osztályokban ilyenkor nincs más eszközöm, mint az, hogy csöndre, mozdulatlanságra utasítom őket.”
Az iskolában végzett tanári munkája mellett gazdag manhattani gyerekeknek tartott egyéni órákat.
„A gyerekek zömének társas szorongási zavarai és depressziója volt. Jó pár gyereket láttam, ahogy öklendezni kezdett, amint a vizsgáira gondolt és zokogó szülők sokaságát, akik az SAT vizsga miatt aggódtak. Rengeteg gyerek omlott össze lelkileg annak a terhe alatt, hogy iskolába kell járniuk.”
Snoyer úgy véli, hogy a CottageClass nem csupán a gyerekek, hanem a tanárok számára is új megoldást jelenthet. Felszabadítja őket annak a lehetősége, hogy létrehozhatják a saját tantervüket, hogy úgy taníthatnak, ahogy szeretnének, és nem csupán a vizsgákra való felkészülésen kell aggódniuk.
A CottageClass jövőjeként olyan online oktatási termékek létrehozását emlegette, amelyek a gyerekek számára is élvezetesek lehetnek és a tanárok számára is újra inspirációt jelenthet arra, hogy ismét élvezhessék a tanítást.
És ha a szervezett magántanulás nem működik, íme 6 ok, amiért a tanárok, a szülők és a jogalkotók is elgondolkodhatnak azon, hogy mire is jók a mikroiskolák:
1.Rugalmasság. A mikroiskolák gyorsan változnak, hiszen jóval rövidebb idő alatt kapnak visszajelzést a működésükről. Így a visszajelzés és az erre való válasz ideje is lerövidül. Általában egy tesztidőszakkal kezdik el a működésüket. Németországban erre hozták létre a kísérleti iskolák modelljét, az USA-ban pedig a 4.0 School szervezet segít felkészíteni oktatási szakembereket arra, hogy miként tesztelhetnék ötleteiket egy délutános iskola vagy egy kisebb tanulócsoport beindításával.
2.Lehetőségek. A mikroiskolák gyakran hoznak létre új közösségi tanulási lehetőségeket változó témáikkal, új tapasztalati alapú tanulási élményekkel és specifikus karrier kimenetekkel. Könnyebben tudják tanulásukat új környezetbe helyezni, gyakrabban látogatnak múzeumokat, könyvtárakat vagy a vállalati szektorban szerzett partnereket.
3.Kapcsolatok. A mikroiskolák tipikusan kisebb csoportokban és kevert évfolyamokkal működnek ezzel is segítve a szoros tanár-diák kapcsolatokat. A Wildflower Schools 2-3 szobás iskoláiban a tanulás és az adminisztráció mind azonos terekben zajlik. A tanárok napról napra önálló döntéseket hoznak a működésükről, ezzel reagálva a gyerekek igényeire, valamint kifejezve saját, tanári víziójukat, ami integrálja a gyerekek és a családok elvárásait is.
A mikroiskolák az új oktatási innovációk tökéletes kísérleti terepe – új célokat, új módszereket, új eszközöket, új vezetői modelleket és új közösségi kapcsolódásokat lehet tesztelni alacsony kockázattal és a nagy beruházásokhoz képest csekély költségekkel.