Blog
Szerző: Csímár Kamilla
Olvasási idő: 6 perc
Dorka 6 éves. A szülei, akár csak számos más családban, már nyolcadik hete élnek önkéntes karanténban és dolgoznak otthonról. Dorka pedig már nyolcadik hete online foglalkozásokon vesz részt. Az online tanulás a reggeli beszélgető körrel kezdődik 9-kor a Cápákkal. Azért, hogy mindenkire jusson idő és figyelem, két turnusban zajlik a beszélgetés. A kisebbek csapata, a Cápák 9-kor, a nagyobbak, a Mókusok 10-kor találkoznak az online térben. Mire Dorka leül, hogy bejelentkezzen a napindító beszélgetésbe, már túl van a reggelin, a fogmosáson és az álmossága is általában tovaszállt. Kivel mi történt előző nap délután, ki hogy érzi magát, milyen izgalmak várnak rá ma? Persze, ezek csak feltételezések. Hogy pontosan miről is folyik a diskurzus, arról csak találgatni tudunk, mivel ez szigorúan “magán idő”, még anya vagy apa sem lehet ilyenkor bent, hallgatózni pedig ugyebár nem illik. :)
Arról nem is beszélve, hogy anya és apa ha akarnának, sem érnének rá hallgatózni, ez a fél óra ugyanis, amit Dorka a csapattal tölt online, értékes idő számukra, ilyenkor indulhat el a munka.
“Szerencsések vagyunk Dorkával. Sokat segít nekünk azzal, hogy nagyon jól tud játszani egyedül vagy Mimivel, a kutyánkkal. Csodálatos a fantáziája, képes az elmélyülésre, szeret a kertben lenni, ahol egészen hosszú ideig el tud bogarászni. A beszélgető kör után rögtön játszani kezd, sokszor a kertben gyűjtött kincsekkel, bodobácsokkal, csigaházakkal, kavicsokkal, botokkal, levelekkel” - meséli Dorka anyukája, Barbara.
Az elmúlt hetekben, hónapokban kialakult egy jó dinamika. Az idő kezdeti szétfolyásából mára kiegyensúlyozott, rendezett napok alakultak ki. Az online foglalkozások és a szabad játék kitöltik a ritmust adó étkezések közti időt. A reggeli beszélgető kör után 11-kor indul a következő kiscsoportos online foglalkozás, ahol változatos a program. Hol a betűkkel ismerkednek, hol a számokkal, hol a természettudományokkal, legutóbb pedig a hatévesek tanára, Bori scratch programozás workshopot tartott a gyerekeknek.
A délelőttök jól működnek. Ez az az időszak, amikor a szülők hatékonyabban tudják végezni a munkájukat, megvan mindennek a jó tempója. A délutánok már egy kicsit lazábbak, akkorra Dorka figyelme elkezd lankadni, ilyenkor jön a közös játék, kutyasétáltatás, meseolvasás, kertben szaladgálás.
Egyszerre vagyok most anya, munkavállaló és vezetem a háztartást. Most különösen nem könnyű a három szerep között lavírozni. És leginkább a munka szenvedi ezt meg, mert ha tehetem a gyerek az első. Dorka elég érett már ahhoz, hogy megértse amikor semmiképp nem alkalmas, olyankor elfoglalja magát, de nem mondhatom azt napjában tizenötször hogy most nem érek rá. Szerencsére olyan a munkám, hogy elviseli a szétszabdaltságot, rugalmasan tudom beosztani az időmet.
Délutánonként is vannak foglalkozások. Sakkórán az alaplépéseket gyakorolják csapatban, a zeneórák olyan felszabadultak szoktak lenni, hogy a szülők is szívesen becsatlakoznak egy kis kikapcsolódásért.
“Az abszolút kedvenc az összes foglalkozás közül a mentorbeszélgetés. Hetente kétszer kerül rá sor Pannival, Dorka mentortanárával. Egyszer egyéni beszélgetés van, akkor csak ketten vannak, egyszer pedig Panni másik mentoráltjával közösen. Mindkét gyerek imádja a természettudományokat, ezért Panni azt találta ki, hogy ebben az időben tanuljanak együtt és egymástól. Úgyhogy ezekre az alkalmakra készülünk mindig, mindketten bemutatják, hogy a héten milyen bogarakat, rovarokat, növényeket láttak, mivel kísérleteztek, mit gyűjtöttek, mit tanultak. Óriási élmény figyelni a két hatévest, ahogy lelkesen megosztják egymással a tudásukat.”
Barbara szülőként örömmel és csodálva látja, hogy a gyerekek tökéletesen értik, ami történik körülöttük, képesek kapcsolódni egymáshoz úgy is, hogy fizikai távolság van köztük, nem nehéz számukra az online jelenlét, tudnak beszélgetni egymással és a tanáraikkal. Mindemellett az egész csoport arra törekszik, hogy megfelelő arányban legyen jelen a gyerekek életében az online tanulás és a nem képernyő előtt töltött idő. Bori például rendszeresen ad szabadon, kedv szerint elvégezhető offline feladatokat. Tervezz családi címert! Nevelj magról növényt! Keresd meg, melyik játékoddal játszottál legrégebben, játssz vele, legközelebb, amikor találkozunk, mesélj róla! Fess/rajzolj szokatlan eszközzel! Hívd fel a nagymamádat/nagypapádat/idősebb rokonodat és kérd meg, hogy tanítson meg neked egy dalt, amit a gyerekkorából ismer!/Tervezd meg a saját bolygódat!/Süss sütit és írd vagy rajzold le, hogyan készül! Barbara látja azt a rengeteg munkát, előkészítést és ötleteléssel töltött időt, amit a tanárok arra szánnak, hogy a gyerekeknek változatos online - vagy épp offline feladatokat találjanak ki. Kezdetben küzdött azzal, hogy a lánya fennmaradó idejére olyan játékokat, izgalmas feladatokat találjon ki, amelyekből tanulhat, új információkhoz juthat.
“Szerintem kevés olyan gyerek van, aki a szülőtől elfogadja a tanítást. Velünk egészen mások a határok, nekünk könnyebb nemet mondani. Nehéz azt megélni, hogy a gondosan kitalált és izgalmasnak vélt feladatokat a gyerekem elutasítja. Azt hiszem, hogy szülőként őszintének és belátónak kell most lennem magammal és a helyzettel kapcsolatban. El kell fogadnom azt, hogy ez most nem az az idő, amikor olyan ütemben tanul Dorka, mint amikor bent van az iskolában. Ugyanakkor rengeteg más dolgot kap, és más készségei fejlődnek. Ez is értékes tanulás, csak más, mint amit megszoktunk. Tanul abból, ahogy mi, a szülei reagálunk a krízisre, hogyan lehet nyugodtnak maradni és arra törekedni, hogy minden nehézség mellett a lehető legtöbb pozitívumot kihozzuk a helyzetből. Gyakorolja, hogyan lehet rugalmasan alkalmazkodni a körülményekhez. "
Megismerte, mi az, hogy én idő, hogy hogyan tudunk JÓL odafigyelni egymásra. Megtanulja észrevenni az aprónak tűnő dolgokat, mélyebben, alaposan megfigyelni egy-egy jelenséget, ami körülvesz bennünket, hisz most van időnk rá: legyen az a kertben fészkelő feketerigó vagy a növények fejlődése. Furcsa, de minden szorongás és bizonytalanság mellett egy dologért azért hálás tudok lenni most: az időért, amit együtt töltünk felfedezéssel, sütéssel-főzéssel, közös sétákkal, meseolvasással és a sok beszélgetéssel.
