Ha körbenézünk a design világában, számtalan olyan tárgyat látunk, amely modulokból épül fel. Hogy csak pár példát mondjunk: Lego, IKEA-bútor, autók. Mind külön alkotóelemekből állnak, melyek jó része, ha szükséges, külön-külön javítható, módosítható, kicserélhető. Miért ne vihetnénk át más rendszerekbe is ezt a módszert? Például az oktatásba. Lehet-e a tanulás is igényeknek megfelelően alakítható? - A válaszunk: igen, lehet. VIDEÓ
A moduláris rendszer lényege, hogy a gyerekek tanulási útját kisebb egységekből építjük fel. Egy-egy modul egyszerre követi a gyerekek egyéni céljait, érdeklődését és harmonizál a kerettanterv tantárgyainak tartalmával. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? Például ha a kerettantervben az a tanulási eredmény áll, hogy a gyerek “táblázatkezelővel feladatot old meg", akkor ezt számtalan módon gyakorolhatja. Az azonban, hogy a gyerekek milyen táblázatokat szerkesztenek szívesen, csak a tanítási egységek összeállításakor és a tanítási egységek elvégzése során derül ki. Nagyon hasonló táblázatkezelési képességeket lehet fejleszteni, ha valaki például az önvezető autóktól várt csökkenő baleseti halálozási arányról, vagy ha az egyes országok éves szén-dioxid kibocsátása és GDP-növekedés alakulásának viszonyáról készít táblázatot a gyerek.
Végtelen az elképzelhető modulok száma
A tanulási-tanítási egységekben épülő moduláris tanulás fő célja, hogy egyszerre képes legyen alkalmazkodni a menet közben felmerülő igényekhez, adjon átlátható struktúrát a tanulásnak, és hogy a mikroiskola minél rugalmasabban tudja támogatni az egyéni fejlődést.
Ez is mutatja, hogy bár közösek a kereteink, végtelen az elképzelhető tanítási egységek (a tanulási utak építőkövei, és így a különböző tanulási utak) száma.